Térbe helyezett közigazgatás - Infotér X.
Lechner Színpad az idei Infotéren
Jubileumi évhez ért a kormányzati informatika és telekommunikáció hagyományosan teltházas konferenciája, az Infotér, melyre ismét Balatonfüreden került sor, október 15. és 17. között. Idén a Lechner Tudásközpont kilenc előadással is jelentkezett a konferenciának helyet adó Anna Hotel Lechner Színpadán, ahol az Infotér központi témája, a mesterséges intelligencia mellett a megújuló közigazgatást támogató 3D-s térinformatikai fejlesztések kerültek középpontba, térbe helyezve a közigazgatást.
Az idén ősszel jubiláló háromnapos Infotér konferencia nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy a mesterséges intelligencia grandiózus témakörét járja körül a lehető legtöbb oldalról. A Lechner Tudásközpont a plenáris szekció és a kerekasztal-beszélgetések mellett ezúttal a Lechner Színpad előadótermében egy komplex előadássorozat keretében mutatta be a közigazgatás digitalizációját segítő 3D alapú adatokat és fejlesztéseket, melyeken a Lechner szakemberei jelenleg is dolgoznak.
A kilenc, különböző résztéma köré csoportosuló szakmai, de ezzel együtt szemléletes és szórakoztató előadás azt mutatta meg az érdeklődőknek, milyen módon segíti a mesterséges intelligencia a térbeli adatok, a térinformatika, a fotogrammetria területein – direkt, vagy áttételes módon – az állampolgárok életét és az állam feladatvégzését.
Térbe helyezzük a közigazgatást! – Ezzel a mottóval nyitotta meg és foglalta keretbe a Lechner Színpadon elhangzott prezentációk sorát dr. Sik András igazgató, a Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatósága vezetője. Dr. Sik András ismertette a Lechner Tudásközpont széleskörű tevékenységét, előre vetítve az egyes előadásokat, a fotogrammetriától, űrfelvételezéstől és felszínborítás vizsgálatoktól a térségi tervezésen, térinformatikán és a nemzeti tervvagyonon keresztül az elektronikus közműnyilvántartási rendszerig.
A nemzeti tervvagyon fogalmát, szerepét és az ezzel kapcsolatos feladatokat Kis Yvette főosztályvezető definiálta hallgatósága számára, kifejtve, hogy a Tudásközpont tervtára a tervvagyon részét képező építés-műszaki dokumentumok millióit őrzi, gondozza és teszi elérhetővé a II. világháború végétől egészen a rendszerváltásig.
Az innováció forradalma a fotogrammetriát is megújította, tudhattuk meg Balla Csilla prezentációjából. A földgolyótól a ribizliig bármiről készíthető térmodell és a néhány évtizeddel ezelőtt még kisszobányi méretű fotogrammetriai eszközöktől mostanra nagyon messzire jutottunk. A hagyományos adatgyűjtést hátrahagyva a szenzorvilágban bekövetkezett technológiai robbanásnak köszönhetően hihetetlen mennyiségű adatot állíthatunk elő, azonban az így keletkező adattömegnek hátulütője is van: egyrészt hatalmas szerverigénye, másrészt pedig az, hogy a villámgyorsan növekvő adatmennyiség feldolgozására nincs elég kapacitás.
Maucha Gergely Vaszócsik Viljával közösen jegyzett, a térségi tervezés szolgálatában álló új téradatokról szóló előadásában kifejtette, milyen kihívások elé néznek a szakemberek például a településterületek változásának modellezése során, hogyan mutatják meg a Lechnerben készült térképek a felszínborítás változásait egyik évről a másikra vizualizálva a változásokat, valamint azt, hogyan válnak ezek a változások a térinformatikai adatok számszerűsítésével mérhetővé és jól láthatóvá.
A térségi tervezés és eredményeinek térinformatikai támogatása című prezentációban Juhász Géza bemutatta, hogyan segítik a Lechnerben folyó fejlesztések a papíralapú közigazgatási folyamatok elektronizálását, néha nem túl látványos, de annál több embert érintő eredményeikkel. Számos egyéb most épülő rendszer mellett beszélt a tervezői szakma számára hamarosan nélkülözhetetlenné váló E-TÉR elnevezésű 3 modulos online platformról, ahol tájékoztató, tervezői és egyeztető modul áll a felhasználók rendelkezésére.
Szabó György a HUNAGI elnöke arra mutatott rá, hogy mivel a mesterséges intelligencia jelenléte és fejlődése egyre erőteljesebb, nincs értelme a haladás útjába feküdni, jobb, ha inkább használjuk és kihasználjuk az általa nyújtott előnyöket.
Barkóczi Zsolt és Kolesár András közös előadása a Lechner Tudásközpontban a KÖFOP projektekhez kapcsolódóan futó térinformatikai platform fejlesztésről szólt. Ez a KÖFOP projekteken belül fejlesztett informatikai keret, az egyedi rendszereket egyetlen egységes rendszerré varázsolja. Általa minden egyedi alkalmazás ugyanolyan megjelenítési módon kezeli a törzsadatokat, a dokumentumokat, térképes felületeket, egy esetleges fizetési tranzakció lebonyolítása is ugyanúgy zajlik, továbbá az alrendszerek képesek egymással kommunikálni is. Így a felhasználónak elég csupán egy alkalommal rájönnie a felület kezelésére, ezt a tudást valamennyi, a keretrendszer alá tartozó alkalmazásnál kamatoztathatja majd.
Mára már mindenki tudja, hogy az elektronikus közműegyeztetés színtere Magyarországon az E-közmű rendszer, amelynek fejlesztése agilis eszközökkel folyik. A közműnyilvántartás digitalizációja nem volt kis feladat, de a rendszer bevezetése óta jól látható, milyen előnyökkel járt – mondta el Gyertyánági András előadásában. Jó a lakosságnak, ha valaki kíváncsi, milyen közművek vannak a lakókörnyezetében, vagy építkezés előtt szeretné a telek közműellátottságát ellenőrizni, mindez néhány kattintással elérhető. A közműegyeztetés folyamata is sokkal gyorsabban lezajlik, illetve a tervezők is közvetlenül itt tudnak intézkedni, a közműszolgáltatók egyenkénti, személyes felkeresése helyett.
Gépi tanulás és Big Data megoldások alkalmazása űrfelvétel-alapú térképezési feladatokban című előadásában Dr. Kristóf Dániel rámutatott, hogy jelenünkben mindenhonnan, így az űrfelvételezés területén is ömlik ránk az adat és már a szoftvereink is megvannak, amelyek ezeket feldolgozzák. Hogy mire használjuk és milyen következtetéseket vonunk le belőlük, ehhez pedig az emberi észre, vagy a mesterséges intelligenciára van szükség. A Lechner igáslovai ebben a szegmensben a Sentinel-1 és a Sentinel-2. A Sentinel-1 egy radarműhold, ami 20 méteres felbontású felvételeket készít éjjel-nappal és kétnaponta halad el hazánk felett. A Sentinel-2 lefedi az ember által látható tartományt, és az infravörös tartomány egy részét is, melynek köszönhetően az űrből is láthatóakká válnak a hatalmas tüzek. Fontos segítséget nyújt a változások, például egy terület növényzetének, vagy akár az antarktiszi repedések megfigyelésében. Az űrfelvételek korábban komoly áron cseréltek gazdát, de mára már – például az Európai Unió Copernicus program tervezésekor – már azzal számoltak, hogy ezeket ingyen adják a továbbiakban, mert a megtérülés így is tízszeres. A toxikus mennyiségű adat miatt az űrfelvételezés területe is tárhelyéhséggel küzd, amelyre megoldást a felhő alapú tárolás jelenthet. A nyílt forráskód, a teljesen ingyenes hozzáférés és felhasználás azt is jelenti, hogy a megjelenítéshez már nem kell letölteni a felvételeket, a Sentinel Hub segítségével anélkül is hozzájuk juthatunk.
A 3D alapú adat-infrastruktúra kialakítása KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú projekt és az E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00038 azonosítószámú projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú projekt keretében készül.
Fotó: Hősei Zsolt
